Emlék a szélben

Gyűrött papírt hord a szél.

Róla csak ennyi olvasható:Emlékül!-s még a név fele.

Vajon kihez szólt-e pár sor?

Nem tudom.

S nem tudom azt sem,honnan fúj a szél,

Milyen emléket repít most a múltról felém.

Annak ,kié a levél nagy fájdalom, hogy elhagyta,

Nekem meg csak….

               Egy röpke gondolat,mit a szél nem fújt el.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.