Az éter hullámain ismertük meg egymást.Levélváltások az interneten,helyzetjelentések innen is onnan is.Megfogott mély értelmezései,tisztánlátása,aggodalma magyar nemzettestvérei iránt.Tavaly rövid időre haza ugrott,így az időbe nem fért bele a személyes találkozásunk.Akkor találkozhatott utoljára beteg édesanyjával,aki a napokban végleg itt hagyta ezt az elcsúfított világot.Vajon mit érezhetet az anyai szív,mikor gyermekét egy világ választja el tőle és tisztában volt vele,hogy soha többé nem láthatja?Rájöttem milyen ajándék az hogyha elérhető közelben vannak szülők és gyerekeik(Még akkor is ha vannak surlódások,másként gondolkodások)Nincs jogunk őket felelőssé tenni semmiért,hiszen az életet sem tőlük kaptuk,ők csak részesei lettek a teremtésben.Nagyon fontos dolog tehát(ha nem a legfontosabb!)minden körülmények között a család egységét fenntartani nekünk,akiknek még megvan a lehetőségünk,mert csak így lehet szebbé,nemesebbé tenni a világot!

(Ezek már nagy szavak,de valahogy élni kell a hétköznapokban.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.